Üdvözöllek nyugodalmas világomban. Olyan lány vagyok, akinek mindenről megvan a maga véleménye. Itt elolvashatod mi történik velem nap, mint nap, az éppeni hülyeségemet, ami foglalkoztat és ami feldühít. Időnként ajánlókba és kritikákba botolhatsz könyvekről, filmekről.
Kérlek kövess Twitteren, DeviantART-on és iratkozz fel a csatornámra YouTube-on!:)
Na jó. Most volt elég. Muszáj leírnom mit gondolok erről, mert felrobbanok. Amiről beszélek az. A. Smink.
Nekem az égegyadtavilágon semmi bajom nincsen azzal, aki sminket hord, mindenkinek abszolúte a saját döntése és kicsi szívemet nem zargatja a dolog. Sőt, esetenként lehet ódákat is zengek róla milyen jól is áll neki. DE!
Miért kell öt kiló réteget felvinni? Miért nem lehet anélkül utcára lépni? Miért kell mondani, hogy ő smink nélkül nem is ember? Miért késik el inkább, minthogy felkent zsír nélkül menjen akárhova? Miért szólja le azt, aki nem sminkel? Miért nem tanul meg előbb sminkelni és csak utána jár úgy, ahelyett, hogy ragacsszempillákkal jelenik meg? Miért érzi magát menőnek attól, hogy külön mérlegen mérik őt és a rajta lévő festéket? Miért?
Gondolom nem vagyok egyedül, aki ezeken az istenb*szta (elnézést a kifejezésért) kérdéseken agyal. És a legjobb rész, amikor a táskájában nem könyv...füzet...kaja...meg ehhez hasonló emberfeletti ritkaságok tömörülnek, hanem a kis retikülje meg a drágalátos bőrápolója testnevelés óra előttre, hogy csillogjon-villogjon az egészséges, ápolt bőre a picsagatyájában 15 fokban.
Én nem hordok sminket. Nem érzem szükségét és megvagyok nélküle. Az osztálytársaim fele sminkel, fele nem. Van aki olykor igen, olykor nem. Engem őszintén nem zavar, ha ízléses és jól mutat a pofiján, de amikor nyílegyenesre ki van húzva a szempillája és ő szépnek gondolja, amikor elvileg annak "göndörnek" kéne lennie... Manapság felmegyek YouTube-ra és minden tele van Beauty videókkal smink- és hajtippekkel. Vannak tök jók, amiket érdemes megnézni és jó trükköket lehet eltanulni. De amikor egy 13 éves mutogatja a ládányi alapozóját és egyéb kellékeit, akkor betelik a pohár. Most komolyan annyi cucca van 7.-es fejével, ami másnak 20 éves korára gyűlik össze? A táskája tele van mindenféle mütyürökkel és minden kis holmija pinkkkkkkk. Mert az menőőő. Az arcát mindenféle bőrápoló márkás drágaságokkal mosogatja reggelente és esténként, valamint ő mindig tökéletesre fésült és belőtt hajjal fekszik le.
Nem, kösz, de hagyjatok a pózer képeitekkel fészbukon és ne várjátok a lájkomat a korrekciós rétegeiteken. Én meg vagyok így, és nem hiányzik a primadonna, plázacica stílus és a leszivatott haj. Én enélkül is élem az életem. Hordok magassarkút, stílusomnak megfelelő öltözéket és kilépek a házból vasalatlan hajjal smink nélkül. Árivádercsíí!
Mostanában késztetésem van arra, hogy mindent lefotózzak, amit megeszek. -Véleményt nem kérek róla. - Így, amikor a mai napon fél1-kor habzsoltam ezt az incsiklandó melegszetyót kényszert éreztem rá, hogy megörökítsem az utókornak.
A tökéletes melegszenyó recept:
2 perce kisült kenyér. trapista sajt (nem, másmilyen nem jó!). vaj. majonéz.
Ennél nincs is finomabb...
És mivel érdemes leöblíteni? Szigorúan citromos Janával. Szigorúan Jana és szogorúan citromos!
Félretéve a bendőmet azért nem írtam eddig, mert a blogok világában kutakodtam. És sikerrel. Olyan jó blogokat találtam, hogy az hihetetlen! Olyan emberekről, akiknek van stílusuk, valami hobbijuk, életcéljuk. Igazi személyiségek. Úgy érzem ezek mellett az én blogom és béna designom elbújhat. (Eskü csinálok valami normális fejlécet, ha eszembejut valami. Őszieset!) Már manapság nem tudod mennyit adj ki magadról. Én a minél kevesebb fázis mellett döntöttem, azaz konkrét képeket magamról nem osztok meg. Nehéz így felkelteni sokak érdeklődését. De előny, hogy itt nem számít a kinézet, semmi, mindössze a személyiség. Nem feltétlen gondolom, hogy egy blog a rengeteg tartalomtól lesz annyira jó. Egy blog akkor jó, ha képernyőn keresztül megismered a másik személyiségét, akivel vagy szimpatizálsz vagy sem az olvasottak alapján. Ezt lenne jó elérni szerény kis blogommal is.
Na de elég mára a süket dumámból... Jó éjszakát azoknak a szintén kivizsgálásra szoruló egyedeknek, akik ilyentájt tévednek fel blogomra!
Tegnap előtt előtt elkezdtem egy ooooooooolyan jó könyvet.*-* Ma olvastam ki. A címe: Fekete bárány. A Divine Dark sorozat. A folytatás a Fehér farkas. Ez a könyv...imádtam. És tök furcsa volt, hogy általában minden könyvben összejön az adott szereplő a veszélyes, rosszfiús alkattal (jó, van, hogy a jó és rossz ellentét van, de ha a mostani könyvet nagy részét nézzük nem így van). Aztán megismerkedik valakivel, legyen az jó vagy rossz. Általában mindig az eredeti kapcsolat mellett állok, de azúttal nagyon sajnáltam Talbotot és szerettem volna, ha Grace legalább megcsókolja miután úgy könyörgött neki. Danielt (Grace barátja) nagyon szerettem, bár azt hittem rosszfiúsabb alkat, mint kiderült elég érző szívű Grace mellett, általában. Az egész történet, a "farkas szív" ellen való küzdelem remek ötlet. Nagyon eredeti. Mindenkinek ajánlom.:) Upsz spoiler?O_O SORRYO_O
Ma végre kitakarítottam a szobám. *zendüljön fel a himnusz* Kivittem a 15 körüli törülközőhalmot, a többi szennyest, a csokipapírokat, az üvegeket (némelyikben már romlott innivel). Annyira azért nem volt durva, mint hangzk. xd Csak egészséges kupi volt, ami néhány hétig eltartott.
Néhány dolog, amit el kell intézni suli előtt:
- Végre eljutni lovagolni itthon.
- Eljutni M.-re lovagolni.
- Rajzolni valami normálisat. - Szobát kitakarítani.
- Elmenni könyvosztásra.
-Felcimkézni a tancuccokat.
-Megvenni egy magassarkú, telipalpú, fűzős csizmát és egy sporttáskát.
Ezt a számot imádom. Vecát már az X-Faktorban imádtam és utána is figyelemmel követtem, hogy halad a karrierje. Nem mondom, hogy minden számát ismerem és szeretem, mert én általában csak a megklipesítetteket ismerem jól. Ez sajnos igaz minden énekesre. Viszont Veca akkor is abszolút favorit számomra. Ki is kerül a kedvencek közé.:D
Annyira nem vagyok álmos. Mondhatnám, hogy megpróbálok aludni de a déli kelés miatt egyszerűen nem sikerülne, lehetetlenség. Lassan suli és át kéne állni mondjuk a 9 órás kelésre, de nem megy és ha jól belegondolok nem is akarok. Utolsó napok, legalább most had aludjak sokáig, ha utána nem lesz rá lehetőségem.
Hétfőn augusztus 20. Nálunk ez az ünnep annyit jelent, hogy megnézzük a TV-ben az tűzijátékot és körülbelül itt be is fejeződött a dolog. Idén beszéltük, hogy lehet ki kéne menni élőben megnézni. Nem tudom mi lesz belőle. Engem érdekelne, csak a déltől-dekkolás-a-helyszínen-hogy-jó-helyed-legyen dolog nem, ami egy ilyen eseménnyel jár. Egyszer kiskoromban kint voltunk, amire nem emlékszem, de a történetek szerint ordítoztam mert féltem a hangos zajtól. Azt hiszem most már ez a veszély nem fenyegetne.
Kicsiny falumban a mai napon buli van a sportpályán. Nyitva van az ablakom és ide hallom a retro zenék felturbózott változatát. Meg a nagy sikolyokat. Miért nem vagyok ott? Mert nem nekem való az a közeg, amiben ott lennék. Azoknak az embereknek a társasága. Egyik felét utálom a másik felével meg nem szoktam beszélni. Nincs értelme, inkább itthon ülve blogolok nektek.:)
Szomjas vagyok...Itt van mellettem egy szénsavas ásványvíz, amiből 1 nap alatt kiment a szénsav. Jó, hazudok, tegnap előtt (ami lehetne tegnap is, mivel még csak most lesz 2) hoztam be a szobámba. De még félig tele van! Mi a fészkes fenéért megy ki belőle a szénsav?? Most olyan ritkaszar íze van! De nem ébreszthetem föl az egész házat, mert friss, szénsavas vizet akarok inni. Hát igen...A nagy problémák mindig éjszaka érik az embert. Mint amikor szintén kettő felé nagy fejfájás és éhség gyötört előző héten. Meg tavaly nyáron... Meg a 11 órás hamburgerek.O_O
A testvérem és a barátnője még nem jöttek haza a falusi bulájból...Nekem azt hiszem aludnom kéne...Legalábbis megpróbálni...Csóók. Juni voltam.
Most mindenki fejében a "Mi lesz kezdődik a suli, úristen, mit kezdjek magammal?" gondolatok kavarognak. Legalábbis az enyémben.
Már írtam róla, hogy meg akarok változni meg minden, de ma megint kaptam néhány olyan infót osztálytársamtól, ami kicsit kikészített. Megint megijedtem, hogy mi lesz ebben az évben. Úgy érzem rossz lesz és ez nem jó. Nem jó így nekiindulni semminek. Pozitív gondolatok kellenek. És...
Ez annyira igaz. Nem érdemes olyan embereket hajkurászni és jópofizni vele, akit igazából nem bírsz és ő se téged. Nincs értelme. Viszont tudom, hogy most nekem kell nyitnom, hogy elérjem, ismerjenek. Nem nekik, nekem.
Igen...sokszor jó cak egyszerűen kizárni a külvilágot. Én ezt egy könyv mellett szoktam, és nem foglalkozni másokkal. De ez lesz az eredménye, hogy parázol a következő évtől. Nem érdemes.
A szobámban jelenleg nagyon nagy a kupi. Tudom, hülyén hangzik, de arra gondoltam kitakarítok ilyen nagyon rendesen és azzal együtt elviszem ezeket a szar gondolatokat is. De úgyse fogom megcsinálni, mert utálok pakolni és a pakolás által nem érzem magam másképp, legfeljebb fáradtan. xd Én legalábbis.
Szóval az idei felállásnál azt akarom, hogy ne csak az osztálytársaim, de a tanáraim is észrevegyék rajtam a változást. Hogy rájöjjenek milyen vagyok. Higgyétek el nem jó az a bizonyos magad köré épített fal.
A telemet ilyennek...
A maradék nyaramat pedig ilyennek...
...szeretném. Ezzel azt akarom mondani, hogy olyat akarok csinálni, amit igazán élvezek és jó emlék marad. A telet illetően ezt az osztálytársaimmal való gördülékeny viszonyra és a lehető legjobb ünnepekre gondolok. A nyarat illetően pedig találkozni Ayrinnal, elmenni Starbucks-ba és a Margit-szigeten lecsüccseni a fűbe egy naaagy fa alá. Elmenni lovagolni és rossz érzés nélkül kezdeni a tanévet.
Bocsánat a sok képért, de ezek az idézetek annyira megtetszettek. Érdemes felmennetek a tumblr oldalra.:)
AJÁNLOM AZ OLDALT
